Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA)
Alapszabálya

FEJEZET

 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége takarékszövetkezeti tagjai, a többször módosított 1996. évi CXII. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról törvény alapján önkéntes intézményvédelmi alapot (a továbbiakban: Alap) hoznak létre. Az önkéntes alap jogi személy.

I/1. AZ ALAP NEVE, SZÉKHELYE

1. Az Alap neve:           Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap

            rövidített neve:           TAKIVA

2. Székhelye:                  1144 Budapest, Zalán utca 23.
3. Levelezési címe:       1144 Budapest, Zalán utca 23.
4. Alapításának éve:     2000. (január 12.)

I/2 AZ ALAP TAGJAI

Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet
2351 Alsónémedi, Fő út 66/a.

Észak Tolna Megyei Takarékszövetkezet
7095 Iregszemcse, Kossuth tér 10.

Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet
3390 Füzesabony, Rákóczi u. 55.

Hajdudorog és Vidéke Takarékszövetkezet
4087 Hajdúdorog, Tokaji u. 6.sz.          

Mecsekvidéke Takarékszövetkezet
7695 Mecseknádasd, Rákóczi u. 40.

Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet
2760 Nagykáta, Dózsa Gy. Út 10.sz..

Örkényi Takarékszövetkezet
2377 Örkény, Kossuth L.u. 34/a.

Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet
2085 Pilisvörösvár, Fő út 130.

Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet
6230 Soltvadkert, Ifjúság u. 4.

Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet
6635 Szegvár, Szabadság tér 1.

Tiszaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet
5430 Tiszaföldvár, Kossuth u. 139.

Turai Takarékszövetkezet
2194 Tura, Bartók tér 21.

Az Alapot az alapítók határozatlan időtartamra hozzák létre.

Az Alap Tagjairól névjegyzéket kell készíteni, és az abban bekövetkezett változásokat az Igazgatóságnak folyamatosan vezetni kell. A névjegyzékben a Tagok nevének, székhelyének, valamint kirendeltségeik, fiókjaik címének és a vezető állású személyei nevének szerepelnie kell.

I/3. AZ ALAPHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁS, KILÉPÉS, KIZÁRÁS RENDJE

A) CSATLAKOZÁS

• Az Alaphoz minden olyan takarékszövetkezet csatlakozhat, aki az Alapszabály rendelkezéseit, és a belső szabályzataiban foglaltakat, valamint a Közgyűlés és az Igazgatóság csatlakozás időpontjáig hozott döntéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el, teljesíti az Alapszabály szerint, előirt befizetési kötelezettséget, és tagsági viszonyt létesít a Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségével is.

• A csatlakozás az Igazgatósághoz intézett, a fenti tartalommal bíró írásbeli nyilatkozattal történhet. Az Igazgatóság köteles könyvszakértővel megvizsgáltatni a csatlakozni szándékozó Takarékszövetkezet gazdálkodását, s nem fogadhatja el kérelmét, ha a gazdálkodás veszteséges. A feltételeknek megfelelő és elfogadott kérelmet a Közgyűlés elé kell terjeszteni. A Tagfelvétel kérdésében a Közgyűlés dönt. A Tagsági viszony a névjegyzékbe történt felvétellel, a közgyűlés döntése napjára visszamenő hatállyal jön létre.

• Csatlakozni bármely időpontban lehet.

• Az Alaphoz csatlakozó takarékszövetkezetek nem lehetnek másik önkéntes alap Tagjai, ha ilyennel rendelkeznek, azt fel kell, hogy mondják.

B) KILÉPÉS

• A Tagok az Alapból az Igazgatósághoz intézett írásbeli felmondással, bármely negyedév végével kiléphetnek. A felmondási szándékot, a kilépési időpontot 3 hónappal megelőzően kell bejelenteni. A felmondási időre tagdíjat kell fizetni.

2) A kilépő Tag részére az Alapból, az1996. évi CXII. tv.(hpt.) XX. fej. 128. §. (2) értelmében kifizetés nem teljesíthető. A kilépés időpontjában az Alappal szemben fennálló kötelezettségek esedékessé válnak a megállapodás szerinti kamatokkal együtt.

3)  A kilépésről értesíteni kell a Felügyeletet, és az MNB-t.

C) KIZÁRÁS

• Az Alap Tagjai sorából kizárható az a Tag, amelyik:

• a támogatás elnyerése érdekében valótlan adatot, információt szolgáltat,
• a nyújtott támogatás összegét a támogatás céljától eltérően használta fel,
• a hozzájárulása befizetését a határnaptól számított fél éven belül nem teljesíti.
• A Tag kizárását az Igazgatóság kezdeményezheti. A kizárás kezdeményezéséről a Tagot 30 napos előzetes határidővel köteles értesíteni. Az érintett Tag az értesítésben jelzett határidő lejárta előtt, az Igazgatóság elnökének címzett kérelemben kérheti azt, hogy lehetőséget kapjon észrevételei feltárására, vagy írásban megteheti észrevételeit. Ez esetben az  elnöke köteles az ügyet, a Igazgatóság legközelebbi ülésének napirendjére felvenni.

Amennyiben az Igazgatóság a lefolytatott egyeztetés ellenére a kizárás kezdeményezése mellett foglal állást, az ügyet rendkívüli Közgyűlés elé terjeszti.
A Tagot csak a Közgyűlés zárhatja ki. A kizárt Tag részvétele az Alapban a kizárásról szóló közgyűlési határozat meghozatalának időpontjában szűnik meg. A kizárás ellen jogorvoslatnak helye nincs.

• A kizárt Tag részére az Alapból, kifizetés nem teljesíthető.

• Kizárással a Tag valamennyi, az Alappal szemben fennálló kötelezettsége esedékessé válik, és a meg nem fizetett összeg után a kizárt Tag a törvényes késedelmi kamatot is köteles fizetni.

• A kizárásról értesíteni kell a Felügyeletet és az MNB-t.

• Az Alap csak akkor zárhatja ki Tagjai sorából azt a Tagot, amelyiknél - vagy a Tag jelzése alapján, vagy az intézményvédelmi vizsgálat során egyértelművé válik, hogy - válsághelyzet alakult ki, ha a Tag nem hajlandó együttműködni a válsághelyzet Alap által előírt megoldásában.

• Az Alap köteles közbelépni az érintett Tagnál a válsághelyzet megoldása érdekében a Támogatási Szabályzat előírása szerint.

II. FEJEZET

AZ ALAP SZERVEZETE

Az Alap szervezete:

• Közgyűlés
• Igazgatóság
• Felügyelő Bizottság

II/1 A KÖZGYŰLÉS

Az Alap legfőbb szerve a Tagok összességéből álló Közgyűlés.

A Közgyűlésen minden Tag jogosult részt venni, a Közgyűlés napirendjére vonatkozóan javaslatot tenni, határozati javaslatot előterjeszteni és a határozati javaslatokról szavazni. A Közgyűlésen minden Tagnak egy szavazat van. A Közgyűlésen a tag takarékszövetkezetet az illetékes testületi szervezete által megválasztott személy képviseli. A képviselő akadályoztatás esetén az általa felhatalmazott személy képviseli a Közgyűlésen a tag takarékszövetkezetet.

A/ A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

• az Alapszabály megalkotása és módosítása,
• döntés a Tagfelvételről, valamint kizárásról,
• az Alap éves költségvetésének megállapítása,
• az éves tagdíj megállapítása,
• az éves beszámoló elfogadása,
• az Igazgatóságtagjainak és elnökének megválasztása,
• a Felügyelő Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása,
• az Alap könyvvizsgálójának megválasztása,
• döntés, egyesülés, szétválás és a megszűnés kérdésében.

A Közgyűlés hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés eldöntése, amelyet jogszabály, az Alapszabály hatáskörébe utal, vagy amelyet a Közgyűlés hatáskörébe von.

B/ A Közgyűlés összehívása

A Közgyűlést döntés szükségességekor, de évente legalább két alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetve a szavazatok 20 % - a, az ok és a célmegjelölésével azt indítványozza.  
A Közgyűlés előkészítése és összehívása az Igazgatóság feladata.
A Közgyűlést a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal, írásban kell összehívni a napirendi pontok ismertetésével.
A Közgyűlés az ülésre szóló meghívóban nem szereplő kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha az Alap szavazatainak legalább kétharmada hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához.

C/  Határozathozatal és szavazás:

• A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok legalább 2/3-a szabályszerűen képviselve van.
• A Közgyűlés határozatai meghozatalához általában az összes tag többsége szükséges.
• A Közgyűlés a határozatait - személyi kérdések kivételével- nyílt szavazással hozza meg. Titkos szavazást kell tartani, ha ezt a jelen lévő tagok fele indítványozza. Személyi kérdésekben, ha a jelenlévő tagok kétharmad része nem kíván titkos szavazást tartani, nyílt szavazás is tartható.

D/ A Közgyűlés működése

• A Közgyűlésen megjelentek maguk közül - az Igazgatóság javaslata alapján - megválasztják a Közgyűlés elnökét. A Közgyűlésen megjelentek jegyzőkönyvvezetőt és maguk közül két jegyzőkönyv hitelesítőt választanak. Amennyiben választásokra és visszahívásokra is sor kerül, úgy szavazatszámláló bizottságot is választani kell, akik maguk közül elnököt választanak.
• A szavazatszámláló bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazólapok készítésének és kiosztásának módját, a szavazás lebonyolítása rendjének biztosítását, a szavazatok összeszámlálását és a szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet valamennyi bizottsági tag köteles aláírni. Ennek alapján az elnök ismerteti a közgyűléssel az eredményt.
• A Közgyűlés elnöke vezeti a tanácskozást, megadja a felszólalás jogát, fenntartja a rendet, elrendeli a szavazást, kimondja a Közgyűlés határozatát, aláírja a Közgyűlés jegyzőkönyvét és a jelenléti ívet.
• Amennyiben tisztségviselők választására kerül sor, a választást jelölés előzi meg. A jelöltekre a Közgyűlés által választott jelölőbizottság tesz javaslatot. A jelölő bizottsághoz az Alap minden tagja tehet javaslatot.
• Valamennyi, a jelölés feltételeinek megfelelő személyt - amennyiben a jelölést elfogadta - a jelölőbizottság köteles a szavazólapon feltüntetni, alfabetikus sorrendben.

E/ A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

• a Közgyűlés helyét, időpontját;
• a képviselt tagok számát;
• a Közgyűlés sorszámozott határozatait;
• az egyes határozati javaslatokra leadott igen, nem és tartózkodott szavazatok számát;
• a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a vita lényegét, s mellékletét kell, hogy képezze az írásos előterjesztések.

A jegyzőkönyvet alá kell írnia a levezető elnöknek, a jegyzőkönyvvezetőnek és a két hitelesítőnek.
A jegyzőkönyvet, amely magában foglalja a Közgyűlés határozatait, minden szavazati joggal rendelkező tagnak a Közgyűlést követő 30 napon belül meg kell küldeni.

II/2. AZ IGAZGATÓSÁG

A Közgyűlés a tag takarékszövetkezetek magasabb vezető állású személyei közül 5 évre választja - titkos szavazással - az öttagú Igazgatóságot, s közülük az elnököt. Az Igazgatóság tagjává csak olyan biztonságosan és eredményesen gazdálkodó takarékszövetkezet magasabb vezetője választható, aki a hitelintézetekre vonatkozó jogszabályban előírt szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint személyével kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn.
A választott tag tisztsége megszűnik, ha megbízatásának ideje lejár, a tag takarékszövetkezet visszahívja, vagy ha az Alap Közgyűlése visszahívja, lemond tisztségéről, elhalálozik.
Abban az esetben, ha az Igazgatóság választott tagjainak száma a megbízatásuk lejárta előtt bármely oknál fogva 5 fő alá csökken, a soron következő Közgyűlésen az
Igazgatóságot 5 főre ki kell egészíteni.
Az Igazgatóság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Alap érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével az Alapnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
Nem terheli a felelősség azt az igazgatósági tagot, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelő bizottságnak bejelentette.

A/ Az Igazgatóság hatásköre:

Az Igazgatóság a közgyűlés határozatai szerint irányítja az Alap működését, dönt minden olyan ügyben, amelyet törvény vagy az alapszabály nem utal az Alap más testületének vagy tisztségviselőjének hatáskörébe. Tevékenységéről legalább évente beszámol a közgyűlésnek. Ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

B/ Az Igazgatósági ülés összehívása

Az Igazgatósági ülést kéthavonta össze kell hívni. A Igazgatósági ülés előkészítése és összehívása az Elnök feladata.
Az ülést a kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal, írásban - postai úton vagy e-mailen - kell összehívni a napirendi pontok ismertetésével.
Az Igazgatóság tagjai részére küldött értesítésnek tartalmaznia kell a döntés megalapozásához szükséges írásos anyagokat.

C/ Határozat hozatal és szavazás:

• Az Igazgatósági ülés határozatképes, ha azon a tagok legalább 2/3-a jelen van
• Az Igazgatóság határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A megjelent tagok kétharmadának szavazata szükséges a Közgyűlés elé terjesztendő javaslatokhoz.
• Az Igazgatóság a határozatait nyílt szavazással hozza meg. Minden tag egy szavazati joggal rendelkezik.
• Az Igazgatóság határozata ellen jogorvoslatért a Közgyűléshez lehet fordulni, az Igazgatóság Elnökéhez benyújtott kérelemmel.

D/  Az Igazgatóság működése:

• Az Igazgatósági ülésen megjelentek jegyzőkönyvvezetőt és maguk közül két jegyzőkönyv hitelesítőt választanak.
• Az elnök vezeti a tanácskozást, megadja a felszólalás jogát, fenntartja a rendet, elrendeli a szavazást, kimondja az Igazgatóság határozatát, aláírja a Igazgatósági ülés jegyzőkönyvét és a jelenléti ívet.

E/ Az Igazgatósági ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

• Az ülés helyét, időpontját, a résztvevők nevét;
• a határozatképességet;
• az Igazgatóság sorszámozott határozatait;
• az egyes határozati javaslatokra leadott igen, nem és tartózkodott szavazatok számát;
• a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a vita lényegét, s mellékletét kell, hogy képezzék az írásos előterjesztések.

A jegyzőkönyvet alá kell írnia a levezető elnöknek, a jegyzőkönyvvezetőnek és a két hitelesítőnek.
A jegyzőkönyvet, amely magában foglalja az Igazgatóság határozatait, minden tagnak - az ülést követő 15 napon belül - meg kell küldeni.

II/3. AZ ALAP ELNÖKE

Az Igazgatóság elnöke egyben az Alap elnöke, feladatai:

• képviseli és reprezentálja az Alapot,
• összehívja az Igazgatóság ülését;
• gondoskodik a napirenden szereplő kérdések tárgyalásának megfelelő előkészítéséről;
• levezeti az ülést, elrendeli a szavazást, és megállapítja annak eredményét,
• gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről, és hitelesítéséről,
• gondoskodik az ülésen hozott javaslatok Közgyűlésre továbbításáról.
• vezeti a Közgyűlést a Közgyűlés elnökének megválasztásáig,
• megköti a Közgyűlés határozata alapján az érintett Taggal a Támogatási Szerződést,
• dönt a hatáskörébe tartozó mindazon kérdésekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés, vagy az Igazgatóság hatáskörébe.
• ellátja az ügyvezetői feladatokat, a feladatok ellátásához munkatársakat alkalmaz.

II/4. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

A Közgyűlés a tag takarékszövetkezetek magasabb vezető állású személyei közül 5 évre választja - titkos szavazással - a héttagú Felügyelő Bizottságot, s közülük az elnököt. A Felügyelő Bizottság tagjává csak olyan biztonságosan és eredményesen gazdálkodó takarékszövetkezet magasabb vezetője választható, aki a hitelintézetekre vonatkozó jogszabályban előírt szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint személyével kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn.
A választott tag tisztsége megszűnik, ha megbízatásának ideje lejár, a tag takarékszövetkezet visszahívja, vagy ha az Alap Közgyűlése visszahívja, lemond tisztségéről, elhalálozik.
Abban az esetben, ha a Felügyelő Bizottság választott tagjainak száma a megbízatásuk lejárta előtt bármely oknál fogva 7 fő alá csökken, a soron következő Közgyűlésen a Felügyelő Bizottságot 7 főre ki kell egészíteni.
A Felügyelő Bizottság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Alap érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével az Alapnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
Nem terheli a felelősség azt a Felügyelő Bizottsági tagot, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott.

A/ A Felügyelő Bizottság hatásköre:

A Felügyelő Bizottság, az Alap gazdálkodását és működését ellenőrző testület.

• ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá,
• a Közgyűlés részére ellenőrzi az Alap ügyvezetését,
• ellenőrzi az Alap működését és gazdálkodását,
• ellenőrzi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,
• megvizsgálja, hogy az Alap működése megfelel-e a jogszabályok, az Alapszabály, a belső szabályzatok és a pénzügyi hatóságok előírásainak;
• ellenőrzi, hogy az Alap vagyonának kezelése megfelel-e a biztonságosság követelményeinek.
• vizsgálati megállapításait az Igazgatóság elé terjeszti, amely köteles azt a legközelebbi ülésén napirendre tűzni és a Felügyelő Bizottság számára választ adni,
• indítványozhatja az Igazgatóság egészének vagyegyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását, valamint a közgyűlés rendkívüli összehívását.
• a Felügyelet egyidejűleg történt értesítésével összehívja a Közgyűlést, ha az Igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének,
• véleményt nyilvánít a közgyűlés elé terjesztett éves költségvetésről, valamint éves beszámolóról, amely nélkül e tárgyakban érvényes határozat nem hozható,
• javaslatot tesz a közgyűlésnek az igazgatósági tagok díjazásának megállapítására,
• a Felügyelő Bizottság - ha a Tagok érdekei megkívánják - az Igazgatóság működését átmeneti időre felfüggesztheti.

Az Igazgatóság felfüggesztésével egyidejűleg a Felügyelő Bizottság köteles

• harminc napon belül rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezni;
• a közgyűlés összehívásáig gondoskodni az ügyvezetésről.
• A Felügyelő Bizottság testületként jár el.

B/ A Felügyelő Bizottsági ülés összehívása

A Felügyelő Bizottsági ülést félévente össze kell hívni. A Felügyelő Bizottsági ülés előkészítése és összehívása az Elnök feladata.
Az ülést a kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal, írásban - postai úton vagy e-mailen - kell összehívni a napirendi pontok ismertetésével.
A Felügyelő Bizottság tagjai részére küldött értesítésnek tartalmaznia kell a döntés megalapozásához szükséges írásos anyagokat.
Amennyiben szükséges, a Felügyelő Bizottság ülését nagyobb gyakorisággal is össze kell hívni. Ez utóbbi esetben a Felügyelő Bizottság ülését legalább 5 nap határidő kitűzésével kell összehívni.

C/  Határozathozatal és szavazás:

• A Felügyelő Bizottsági ülés határozatképes, ha azon a tagok 2/3-a jelen van.
• A Felügyelő Bizottság határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A jelenlévő tagok kétharmadának szavazata szükséges a rendkívüli Közgyűlés összehívására, és a Közgyűlés elé terjesztendő javaslatokhoz.
• A Felügyelő Bizottság a határozatait nyílt szavazással hozza meg. Minden tag egy szavazati joggal rendelkezik.

D/  A Felügyelő Bizottság működése:

• A Felügyelő Bizottsági ülésen megjelentek jegyzőkönyvvezetőt és maguk közül két jegyzőkönyv hitelesítőt választanak.
• Az elnök vezeti a tanácskozást, megadja a felszólalás jogát, fenntartja a rendet, elrendeli a szavazást, kimondja a Felügyelő Bizottság határozatát, aláírja a Felügyelő Bizottsági ülés jegyzőkönyvét és a jelenléti ívet.

E/ A Felügyelő Bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

• Az ülés helyét, időpontját, a résztvevők nevét;
• a határozatképességet;
• a Felügyelő Bizottság sorszámozott határozatait;
• az egyes határozati javaslatokra leadott igen, nem és tartózkodott szavazatok számát;
• a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a vita lényegét, s mellékletét kell, hogy képezzék az írásos előterjesztések.

A jegyzőkönyvet alá kell írnia a levezető elnöknek, a jegyzőkönyvvezetőnek és a két hitelesítőnek.
A jegyzőkönyvet, amely magában foglalja a Felügyelő Bizottság határozatait, minden tagnak - az ülést követő 15 napon belül - meg kell küldeni.

II/5 A Felügyelő Bizottság elnöke

A Felügyelő Bizottság elnöke irányítja a Felügyelő Bizottság működését, melynek keretében:

• összehívja a Felügyelő Bizottság ülését, megállapítja annak napirendjét;
• gondoskodik a napirenden szereplő kérdések tárgyalásának megfelelő előkészítéséről;
• vezeti a Felügyelő Bizottság ülését és elrendeli a szavazást;
• gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről és aláírja azt;
• figyelemmel kíséri a Felügyelő Bizottság határozatainak végrehajtását és felel azért, hogy a végrehajtásról szóló beszámolót a Felügyelő Bizottság elé terjesszék.

III. FEJEZET

KÖNYVVIZSGÁLÓ

•   Az Alap Könyvvizsgálóját pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül választja a Közgyűlés, öt évre.
•   A Könyvvizsgáló feladata az Alap könyveinek, mérlegének és vagyonkimutatásának ellenőrzése, továbbá véleménynyilvánítás az Alap gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és felhasználással kapcsolatos közgyűlési előterjesztések hitelességéről.

A Könyvvizsgáló véleménye és jelentéstételi kötelezettsége nélkül e kérdésekben nem hozható határozat.

IV. FEJEZET

AZ ALAP FELADATAI ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK

1. Az Alap feladata, hogy válságmegelőző tevékenységével növelje Tagjai működésének biztonságát.
2. A válsághelyzet kialakulását megelőző intézkedéseket tesz, kölcsön formájában támogatást nyújt, illetvetámogatás nyújtását koordinálja a tagok között. Ennek feltétele a rendes gazdálkodás helyreállítását biztosító feltételek elfogadása és teljesítése.
3. Az Alap kölcsönt csak a rendes gazdálkodás helyreállítását, valamint megőrzését biztosító feltételek Tagi elfogadása esetén nyújt, illetve koordinál úgy, hogy az, hosszú távon biztosítsa a Tagok működési problémáinak megoldását.
4. Az Alap Tagjait tájékoztatni kell a Tagok részére nyújtott támogatásról, annak okairól és a támogatással összefüggésben tett intézkedésekről.

5. Az Alap feladatainak ellátásához jogosult a tagoktól információt, adatokat bekérni, illetve szükség esetén helyszíni vizsgálatot végezni. A helyszíni ellenőrzéssel az elnök független könyvvizsgáló céget bíz meg.

V. FEJEZET

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

Tag jogosult:

• a Közgyűlésen részt venni, napirendjére, illetve határozatainak tartalmára javaslatot tenni és szavazni,
• jelöltet állítani az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak választására,
• az Alapszabály rendelkezései szerint támogatást kérni a gazdálkodását fenyegető válságos üzleti helyzet kialakulásának megelőzésére, illetve elhárítására,
• tájékoztatást kapni az Igazgatóságtól a Tagok részére nyújtott kölcsön tényéről, okairól és a válság elhárításának érdekében tett intézkedésekről,
• az Alap Igazgatósága által elrendelt helyszíni vizsgálatról a vizsgálat megkezdése előtt értesítést kapni.

A Tag köteles: 

• a Közgyűlés által meghatározott támogatást nyújtani a támogatást igénylő takarékszövetkezetnek,
• a Közgyűlés által meghatározott befizetéseket teljesíteni az Alap részére és a külön szolgáltatás költségeit megtéríteni,
• a kapott támogatásokat a támogatási szerződés szerint felhasználni és visszafizetni,
• információkkal segíteni az Alap munkáját, összhangban a hatóságok részére szolgáltatott adatokkal, az Alapnak az éves mérleget a Felügyeletnek küldött külön  auditori jelentést és az Alap által kért PSZÁF vizsgálati jelentésekkel kapcsolatos határozatokat, azok indoklását, s az arra készült intézkedési tervet  átadni,
• együttműködésével segíteni az Alap feladat ellátását, az Igazgatóság által előirányzott vizsgálatoknak magát alávetni és a megbízott vizsgálónak minden okmányt a rendelkezésére bocsátani, minden állomány ellenőrzést lehetővé tenni és minden olyan információt megosztani, mely a szakszerű vizsgálat elvégzéséhez szükséges,
• a vizsgálati jelentés beérkezése után - 30 napon belül - igazgatóságával és felügyelő bizottságával a vizsgálat eredményét megvitatni, a vizsgálat megállapításainak vagy kifogásainak, rendezésére intézkedési tervet készíteni és azt az Alap Igazgatóságának továbbítani.
• a takarékszövetkezet Igazgatósága az Alapnak is köteles írásban bejelenteni a Felügyeletnek és az MNB-nek tett bejelentéssel egyidőben - a HPT 142. § a) - d)-ig terjedő szakaszában előírtakat - ha

a) az azonnali fizetésképtelenség (illikviditás) veszélye következett be,
b)a hitelintézet tevékenységi körét érintő veszélyhelyzet - pl. fizetésképtelenség (inszolvencia) - alakul ki,
c)szavatoló tőkéje huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó összegben csökken,
d) fizetéseit megszüntette.

• a jelentési kötelezettség áll fenn akkor is, ha a tárgyévi értékvesztés állomány növekedése meghaladja az előző évi mérleg szerinti eredmény 50%-át.

Az Alap Tagság, illetve a Tagsághoz kapcsolódó jogok nem ruházhatók át.

VI. FEJEZET

AZ ALAP VAGYONA, A VAGYON KEZELÉSÉNEK SZABÁLYAI

VI/1. A JEGYZETT TŐKE

Az Alap jegyzett tőkéje - a tagok által jegyzett és befizetett 2 millió Ft, - összesen 24 millió Ft, amelyet a Fővárosi Bíróságnál bejegyeztet az Alap.

VI/2. CSATLAKOZÓK BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE

A csatlakozó tagok 2 millió Ft vagyoni hozzájárulást kell, hogy jegyezzenek és fizessenek.

VI/3. Az ALAP VAGYONÁNAK KEZELÉSE

Az Alap vagyona a jegyzett tőkéből, tőketartalékból, és az eredménytartalékból áll.
Az Alap vagyonával a jogszabályi előírások keretei között úgy gazdálkodik, hogy a vagyon értéke megőrződjön, de mindenkor megfelelő likvid forrás álljon rendelkezésre.

     Az Alap vagyonának kezelője az Igazgatóság, amely kezelő tevékenysége keretében:

• irányelveket dolgoz ki az értékpapír-portfolió kialakítására vonatkozóan,
• évenként beszámol a Közgyűlésnek a vagyonkezelés eredményeiről.

Az Alap pénzeszközeit - kivéve a működési költség fedezetére befizetett összeget - állampapírban helyezi el, s a kapott hozam az Alap vagyonát növeli. Az Alap pénzfogalmi számlán likvidítási tartalékot nem képez, szükség esetén állampapírt értékesít.

Az Alap számláit az Igazgatóság által kijelölt bank vezeti. A szerződések megkötésére az Igazgatóság elnöke és egy, az Igazgatóság által meghatalmazott személy együttesen jogosult.

Az Alap, támogatást, a Támogatási Szabályzatnak megfelelően nyújthat tagjainak.

VI/4. A TAGOK DÍJFIZETÉSI RENDJE

Az Alap tagjai a Közgyűlési határozatnak megfelelően - az éves költségvetési tervben meghatározott éves díjat - évente egy alkalommal kötelesek az Alap javára megfizetni.
A díjfizetés esedékessége a Közgyűlési határozatot követő negyedév 15 -k napja. A befizetendő díjat az Alap kiszámlázza.
Csatlakozó takarékszövetkezet a csatlakozását elfogadó Közgyűlés határozata szerint köteles a csatlakozási, illetve az éves díjat megfizetni.
A Közgyűlés évente egy alkalommal, vagy szükség szerint dönthet tagoktól történő hitel felvételében.

VI/5. A TAGOK KILÉPÉSE, KIZÁRÁSA ESETÉN TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁS RENDJE

Az Alapból kilépő tag részére, csak az általa nyújtott hitel visszafizetése teljesíthető, de csak a szerződés lejáratakor.

VII. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

VII/1. Titoktartási kötelezettség

Az Alap üzleti és banktitokként köteles kezelni azokat a Tagoktól származó, illetve feladata ellátása során a Tagok ügyfeleiről közvetlenül tudomására jutott adatokat, információkat, amelyek a Tagoknál az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 49-55. paragrafusai szerint annak minősülnek.

VII/2. Képviselet, aláírási jog az alap nevében

• Az Alapot harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnök, akadályoztatása esetén az általa felhatalmazott igazgatósági tag képviseli.
• Az Alap nevében tett írásbeli jognyilatkozatok aláírására az Igazgatóság elnöke önállóan, más, - az Igazgatóság általfelhatalmazott két igazgatósági - tag együttesen jogosult
• Az Alap nevében aláírásra jogosultak nevét, képviseleti jogosultságának terjedelmét és aláírásának mintáját nyilván kell tartani, melyről az Igazgatóság elnöke gondoskodik. 

VII/3. Az Alap megszűnése

Az Alap megszűnéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. Az Alap megszűnése esetén a rendelkezésre álló összeget a befizetők között, a befizetés arányában fel kell osztani.

VII/4. Az Alap döntésével szembeni jogorvoslat

1. Az Alap valamely szervének törvénysértő határozatát bármely Tag - a tudomására jutásától számított harminc napon, de legkésőbb a határozat keltétől számított kilencven napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

2. A határozat megtámadása a határozat végrehajtásának nem akadálya, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

3. Az Alap törvénysértő határozata esetén a Felügyelet - ha a működés törvényessége másként nem biztosítható - bírósághoz fordulhat. A Felügyelet keresete alapján a bíróság

• megsemmisítheti az alap törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el,
• a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az alap közgyűlését,
• felfüggesztheti az alap működését.

4. Az Alap Tagja (az 1. pont ill. a Hpt. 128/M §), valamint a Felügyelet által indított perek a Fővárosi Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, HATÁLYBALÉPÉS

1) Amennyiben az Alapszabályban hivatkozott jogszabály változik, a szükséges alapszabályi módosításokat el kell végezni.

2) Jelen Alapszabályt az Alap Közgyűlése 2008. 11. 18.-án, a 12/2008. sz. határozatával egyhangúlag elfogadta.

Az Alap Alapszabálya és annak módosítása a Felügyelet jóváhagyásával lép hatályba, s ezzel egyidőben a 2007. december 27-én hatályba lépett Alapszabály hatályon kívül helyezve.

A honlapot a HW Stúdió Kft. készítette.